TESZERAKT SCI-FI KLUB

 

Yuya sírja
2002 III.15

Érdekes módon nagyon kevesen teszik fel maguknak a kérdést, hogy vajon mennyire fedi a Bibliában leírt, Egyiptommal kapcsolatos történetek, a régészeti valóságot, hiszen az egyiptológia az egyik legtöbb információkkal rendelkező történelmi ágazat.Számomra József története az egyik legizgalmasabb a Bibliából, és talán nem véletlenül megtaláljuk a Koránban is. Az Ótestamentum leírja amint József fivérei féltékenyek lesznek rá, és megpróbálnak megszabadulni tőle (Mózes I-37). Először egy száraz sivatagi kútba dobják majd eladják egy arra vonuló Egyiptomba tartó midianita karavánnak, a kereskedők pedig eladják rabszolgának. A fivérek eközben levágtak egy kecskebakot, a vérébe mártották József „tarka ruháját” majd elvitték Jákobhoz és az mondták neki, hogy fiát vadállat tépte szét és ette meg. A 17 éves József bekerül Potifár, a fáraó főembere és testőrök parancsnokának házába. Az hamar megkedveli, és rábízza háza, vagyona kezelését. Ezután kezdődnek a gondok, és amint lenni szokott itt is egy nő okozza a problémát, ugyanis József megtetszik Potifár feleségének, és ajánlatokat tesz neki. Amikor József visszautasítja közeledését, az asszony azonnal zaklatással vádolja meg, és annak ellenére, hogy ruhái hátul voltak megszaggatva, annak jeléül, hogy ő menekült az asszony elől. börtönbe zárják. Ennek az epizódnak van egy érdekes kibővítése a Koránban, ahol leírják, amint Potifár felesége megtudva, hogy a város asszonyai mulatva pletykálkodnak a Józsefet meghódítani való próbálkozásairól, egy ünnepségre hívja meg őket. Miközben a hölgyvendégek a késiek segítségével falatoznak, a ház úrnője behívja Józsefet, mire ámulatukban a hölgyek megvágják kezeiket. ”Allah tartson meg minket! Ez nem egy halandó, ez egy nemes angyal!” Szóval szép szál ember lehetett a Józsefünk.Az ifjú József a börtönbe összebarátkozik a fáraó ugyanoda bezárt két főemberével, a főpohárnokkal és a fősütőmesterrel, kiknek megfejti álmaikat és jóslatai hamarosan beteljesülnek. Történt akkor, hogy a fáraó egy álmot látott melyben hét kövér tehén jött ki a Nílusból, melyeket hét sovány tehén követett. A sovány tehenek ezután felfalták a kövéreket (Mózes I-41. A börtönből kiszabadult főpohárnok beszámol a fiatal héber fogoly látnoki képességeiről, így Józsefet a fáraó elé viszik. József az almot úgy értelmezte, hogy hét bőséges esztendőt hét ínséges év fog követni Egyiptom földjén. A fáraóra nagy benyomást tesznek szavai és vezír-ré nevezi ki, majd megbízza, hogy intézkedjen az ínség megelőzéséről. Az új vezir(ekkor már 30 éves) a bőség hét esztendeje alatt hatalmas mennyiségű gabonát halmoz fel, és központi irányítás alá vonja az egyiptomi mezőgazdaságot. Amikor elérkezik az ínség ideje, a Nílus-völgy lakói – nemesek és parasztok egyaránt – akik nem hallgattak József figyelmeztetésére, arra kényszerülnek, hogy élelemért cserébe eladják a földjeiket a fáraónak (Mózes I-47). A nehéz időkben József testvérei is eljönnek Egyiptomba gabonát vásárolni, de nem ismerik meg Józsefet míg az végül fel nem fedi kilétét. Az Egyiptom megmentésért hálás fáraó jutalmul engedélyezte, hogy József családjával letelepedjen a Nílus keleti deltavidéken, a Gosen földjén. Eleinte még százan sem voltak (Mózes I-46:26-27), de néhány nemzedéknyi időn belül Izrael fiai olyannyira megsokasodnak hogy „tele velük az ország”. Józsefet halála után bebalzsamozták és egyiptomi sírban temették (Mózes I-50:26).Van itt tehát egy jelentős történet Egyiptom múltjából, de vajon meglelhető a leírtak régészeti bizonyítéka?Az első kérdés ami felvetődik az, hogy melyik fáraó idejében zajlanak le az események?Ismerve az egyiptomi dinasztiák kronológiáját (a mi esetünkbe a XVIII-ik dinasztia) az első aki szóba jöhet, legalábbis az Angliában élő Ahemd Osman egyiptomi kutató szerint, az IV Tuthmesz (K.e.1413-1405), az a fáraó aki elaludva a Szfinx mellett azt álmodta, hogy ha kitakarítja a homokból akkor fáraó lesz. A dolgok valóban így alakultak, aminek következményeként a Szfinx kinyújtott mancsai kőzőt mai napig is ott áll az a sztélé ami megemlíti az eseményt. Egy ilyen fáraó valóban nagy figyelmet szentelhet álmainak értelmezésére. Érdekes továbbá az innen kikövetkeztetett események láncsora. Ezek szerint József felesége az On (Heliopolisz) főpapjának lánya lesz, és IV.Tuthmószisz fáraó fia III.Amenhotep (K.e. 1405-1367)felhagyva a testvér-nővér házassági hagyományokat feleségül veszi József lányát Tijét. Házasságukból születik meg IV.Amenhoteph, aki később felveszi az Ehnaton („Aton ragyogása”) nevet, és aki felforgatja egész Egyiptomot felhagyva a hagyományos istenek tiszteletével és a zsidó valláshoz hasonlóan amiben nagyapja hit, bevezette az egy isten, Aton a fénylő napkorong, imádatát.Mindezt egy döbbenetes felfedezés is látszik igazolni. 1905-ben Theodor M. Davis ásatásokat folytat a Királyok völgye egyik mellék ágában ahol III.Ramszesz és XI.Ramszesz sírjai között egy új sírt fedez fel, szinte teljesen érintetlenül, benne szarkofágokkal, múmiákkal, halotti tárgyakkal és temetkezési bútorokkal. Tutankhamon fáraó sírjának felfedezéséig ez volt a legérintetlenebb egyiptomi sír. A benne talált szarkofágok egyikén, mely 80 cm. magas és 2,40 m. hosszú volt, egy 15,24 cm. széles arany lemezből készült szalag futott végig, rajta hieroglifákkal melyből a régészek a Yuya nevét olvasták ki. A másik koporsó a feleségéjé volt. Bár Yuya egy döbbenetesen hosszú titulusi sort viselt mégse volt fáraó, és mai napig is ez az egyedüli sír a Királyok völgyébe melyben nem egy fáraót temettek el. Az egyik ilyen cím az „it ntr n nb tawi” volt, ami A Két Királyság Urának Szent Atya-ként fordítható, a Két Királyság ura pedig a fáraó által viselt titulus volt mivel az alsó és a felső Egyiptom felet uralkodott. Az eredeti héber nyelven írt Ótestamentumban Józseffel kapcsolatosan ez van írva :wa-yasim-ni la-ab la-Phar`a ami szóról szóra fordítva azt jelenti, hogy „És odaültettet (rakott) engem egy Fáraó atyának”.Maga a sírban talált tárgyak is furcsán eltértek visszafogott  díszítésükben a III. Amenhotep fáraó korában szokottól, fáraó melynek neve több tárgyon is szerepel a sírban.Természetesen a sírba több helyen is megtalálható a tulajdonos nevé, furcsa módon elég eltérő formákban leírva. Tudni kell viszont, hogy az egyiptomi hieroglifikus írás nem tünteti fel a magán hangzókat, és valószínűleg József idegen neve gondot okozott az írnokoknak. Végül a Yuya változatott fogadták el a régészek.Yuya múmiája már első rátekintésre is azt a benyomást kelti, hogy nem egyiptomi származású.

 

 

  A mellen imádságra összeérintett tenyerek, egyedülálló pozitúra az Egyiptomba szokásos mellen keresztbe fektettet kezek között, valamint a sas orr és a kilyukasztatlan fülcimpák.David Rohl egyiptológus elmélete szerint komoly kronológiai problémákkal küzd az egyiptológia, így véleménye szerint József létezését nem a XVIII-ik dinasztia korában kell keresnünk hanem jóval hamarább, pontosabban a XIII-ik dinasztia utolsó éveiben uralkodó III. Amenemhat idejében. Az egyiptomiak állandóan hadban álltak a déli szomszédaikkal, a Nílus mentén a 2. zuhatagtól fennebb feküdt a Kús királyság, ahova a XII. dinasztia sok uralkodója vezetett hadjáratott. A legdélibb egyiptomi erődök a Nílus két partján álltak a zuhatag elején, ahol a sivatagi lejtő a völgybe nyomul mindkét oldalon. A nyugati gerincen állt a Szemna fellegvára, a keleti parton pedig Kumma erődje. Közöttük a keskeny szurdokban folyt sziklás utján a Nílus vize északra, Egyiptom felé. Nyáron az áradás sebes zuhataggá változtatta a folyót, melynek vízszintje több méterrel is emelkedett. Ez volt az ideális hely, ahonnan megfigyelhették a Nílus áradásának szintjét. Valóban kb. 60 évig, III. Amenemhat uralkodásától a XIII. dinasztia korának elejéig sziklába vésett rövid hieroglif szövegben jegyezték fel az áradó Nílus legmagasabb vízállását az adott évben. A régészek nem találtak feliratokat a korszak minden egyes évére vonatkozóan, talán mert nem jegyeztek fel minden áradást, vagy talán mert némelyikük leesett eredeti helyéről és megsemmisült. Valóban sok köbe véset szövegre bukkantak a sziklák alján melyek leestek eredeti helyükről. Az adatok elemzése azt mutatta, hogy I. Szemuszert uralkodásának idején (XII. dinasztia kezdete) a „jó áradás” szintje 21,5 könyök (11,3 méter) volt. 1840-ben, tehát még az Asszuani gát megépítése előtt, az itt mért alacsony és magas vízállás között 12 méter volt a különbség. Ha ezt össze mérjük a Középbirodalom korának végén a sziklafalon feljegyzett vízállásokkal, megdöbbentő eredményt kapunk. A magas Nílus átlagos vízállása ebben az időszakban 19 méterrel(!) volt magasabb az alacsony vízállásnál.Amenemhat uralkodásának 20-ik évére a helyzet drasztikusan megváltózott. Az elkövetkező 12 évben a Szemnánál mért vízállások elérték a 21 métert, mely 9 méterrel volt magasabb I. Szenuszert korának „jó áradás” szintjénél, és további 4 méterrel az Amenemhat uralkodásának első két évtizedében észlelt nagyon magas vízállásoknál. 

 Mindig hajlamosak voltunk azt hinni, hogy a Egyiptomot szárazság sújtotta az ínség idején, de a modern kutatások fényében inkább árvizekről kell beszéljünk. Amenemhat uralkodásának második dekádja végén az évi áradások hirtelen 21 méterre emelkedtek, és a Nílus-völgy termőföldjei a megszokottnál hosszú hetekkel tovább víz alatt maradtak. Vetni nem lehetett és a termés katasztrofálisan alacsony lett. A helyi főnökök akik nem vették komolyan József figyelmeztetését arra kényszerültek, hogy birtokaikat eladják a fáraónak, így hatalmuk megtört és minden hatalom a fáraó kezében összpontosult a Fekete Földön. Ez az alapvető politikai átalakulás a Középbirodalom utolsó szakaszában, jól megfigyelhető régészeti szempontból, a helyi vezetők utolsó hatalmas sírjai III. Szenuszert idején épülnek.Vajon Amenemhat fáraó József figyelmeztetését követően felkészült valami módon a nagyon magas áradásokra? A rendelkezésünkre álló régészeti emlékanyagból kiderül, hogy a fáraó a Fajjúm-medencében aktív tevékenységet folytatott. A Nílusból a tóba vezető csatornára néző Hauaránál építette meg a piramisát, emögött pedig egy zegzugos építményt, melyet a hellenisztikus szerzők egyiptomi labirintusként emlegetnek. A különös építmény tucatnyi nyitott udvar köré csoportosuló helyiségből áll. Manethón görög utazó félelemmel vegyes csodálattal ír róla : „Tizenkét tetővel fedett udvara van, egymás mellett sorakozó ajtókkal, hat északra néz, hat délre, két folyamatos vonalban, a külső falon belül. A szobákból is két sor van, összesen háromezer, ezerötszáz fent, és ugyanannyi a föld alatt... A szobák kijáratai és az udvarokon át ide-oda vezető zegzugos folyósok végtelen csodálkozássál töltöttek el bennünket, ahogy udvartól szobáig, szobától oszlopos folyosóig, az oszlopoktól még több szobáig aztán még több udvarig haladtunk” III. Amenemhat piramisa ma romokba áll a mellette levő, valószínűleg vályogtéglából készült „labirintus” teljesen elpusztult. 

 Az udvarok és termek hatalmas komplexuma valószínűleg nem a sírépítményhez tartozott hanem igazgatási épület volt, innen koordináltak Egyiptom gabona termésének begyűjtését és elosztását.Talán az is igazolja ezt a feltevést, hogy Amenemhat idején nagyszabású vízépítési munkálatokat is kezdtek a Fajjum-medencében. Egy széles, természetes csatorna hasznosításával próbálták az áradó folyó vízét a Moirisz tó-ba vezetni, hogy megvédjék Alsó-Egyiptomot a rendkívüli magas áradástól, vagy tárolják a vizet az alacsonyabb áradások idejére. A „csatorna” kiásása valójában csak a vízfolyás kikotrását és kiszélesítését jelentette, hogy lehetővé tegyék nagyobb mennyiségű víz ki- és beáradását a tóba. Ez a fontos csatorna ma is létezik kb. 200 km-es szakaszon párhuzamosan fut a folyóval, mielőtt Amenemhat labirintusa közelében beleömlik a Birket-Karunba. Mi a hagyományos neve ennek a „második” Nílus folyónak? Természetesen Bahr Jusszef-nek, azaz József vízi útjának nevezik!David Rohl egyiptológus további fejtegetésé szerint a fajjúmi csatorna befejezését követően József feladatai már nem voltak annyira sürgősek, így a vezír több időt tölthetett saját népe között. Ekkor épült meg, a Nílus delta vidéki Avariszban, József palotája, melyet egyiptomi mesterek készítettek.Az épületben egy rendkívül impozáns, kilencoszlopos porticuson keresztül jutunk be (1). Szembe két ajtót látunk, melyek két tökéletesen egyforma lakosztályra nyílnak (2). 

 A bejárati oszlopcsarnok nyugati és keleti végében két folyosó vezet a lakosztályok mellett a fő rezidencia előtt elhelyezkedő zárt udvarba (3). Ezt három oldalról szegélyezik, melyek a fedett árkád tetőzetét tartják (4). Az udvar negyedik oldalán egy másik porticust találunk,12 vastagabb oszloppal melyek közvetlenül a palota nagyterme előtt sorakoznak (5). A nagyterembe belépve az udvar felől beömlő, és a festett, színes téglapadlózatról visszaverődő napfény színes játéka kápráztat el bennünket. A hatalmas helyiség közepén négy nagy oszlop nyújtózik a magasba – ezek tartják a tetőszerkezetet, ez lehetett valószínűleg a fogadó terem (6). József hálókamráját a terem mellett találjuk. Az északkeleti falnál álló ajtón át jutunk oda (7). A nagy keskeny helyiség távoli végében a régészek megtalálták az alapzatot, melyen József ágya állt (8). A nagyterem hátsó falában a kijárat két kisebb szobához vezet, melyek közül az egyik a vezír öltözője lehetett (9), a másik pedig a ruhatár (10). Gondoljunk csak bele ez volt a szoba ahol József sokszínű köntöseit tartotta! A (11)-es terem vagy egy másik hálószoba, vagy egy raktérhelyiség lehetett. Az épület jobb oldalán egy lépcsőt találunk mely a palota tetejére vezetett (12).A régészek további érdekes dolgokat találtak a palota kertjében kialakított temetőben. 1987 tavaszán Bietak régészcsoportja hozzákezdett annak a nagy sírnak feltárásához melyet a palotakert déli részén találtak. A felépítmény alapja 12 m x 7 m volt. Ez volt a legnagyobb sírépítmény amit Avariszban találtak. Sajnos a síremlék felépítményének nagy részét az ókorban lebontották. Az osztrák régészek azonban az alapokból és más hasonló fennmaradt építményből arra következtettek, hogy a sír felett valaha egy elegáns, meredek oldalú piramis magasodott (2). A piramishoz két helyiség tartozott : a sírkamra és egy halotti kápolna. Az agyagtéglából épített kápolna a piramis felépítményének keleti oldalához csatlakozott, alapterülete kb. 3,5 m2 lehetett (1). Ahogy az ásatások elkezdték feltérni a piramis alapzatának belsejét, négyszögletes agyagtégla kamrára bukkantak, melyet szintén agyagtéglából épített majdnem szabályos kör alapú kupola fedett (3).

 

 

 A kamra a piramis és a kápolna alapszintje alatt helyezkedett el. Mikor a sír alját elérték, Bietak meglepetten tapasztalta, hogy a kamra csaknem teljesen üres. A sírkamrát teljesen kiürítették. A régészek hamarosan keskeny alagútra bukkantak, mely a kápolnából vezetett le a sírkamra keleti falához. A holtestet és a sírban elhelyezett tárgyakat ezen keresztül távolíthatták el. Minden jel arra mutatott, hogy a kriptát a szokásos fosztogatásoktól eltérő módon gondosan kiürítették. Miközben a régészek eltakarították a kápolnából a törmeléket, nagy mészkődarabokra bukkantak. Hamarosan kiderült, hogy a törött kőtömbök egy nagyméretű ülőszobor maradványai. A kétszeres életnagyságú kolosszus legnagyobb része eltűnt. Megmaradt viszont a fej, bár nagyon rossz állapotban. Látható, hogy még valamikor az ókorban néhány bosszúszomjas alak megpróbálta kettéhasítani. A csapások nyomai ma is jól láthatok a fejtetőn. Az arc szintén megrongálódott, az orrot letörték, a berakott szemeket kivájták. Viszont így is jól látható a szobor legszokatlanabb vonása : a furcsa hajviselete. Zárószóként nézzünk szembe azzal ami talán a Bibliai József kultuszszobra :