TESZERAKT SCI-FI KLUB

 

Kristálykoponyák
1998 IV.10

A Föld különböző pontjain, kalandorok, tehát ismeretlen körülmények között, találtak meglepően rejtélyes műtárgyakat.a kristály koponyák kiemelkednek ezek közül.
Az első ilyen koponyát, 1889-ben, Mexikóban találták és most a British Museum-ban található.
1927-ben Lubaantum-ban, Brit Honduras földjén, Frank Mitchel Hedges és nevelt lánya Anne Le Guillon is találnak egy ilyen kristály koponyát. Ez jelen pillanatban egy San Francisco melletti bankban található.
1970 október 27, Hewlet-Packard laboratóriumban, Santa-Clara városban vetett alá egy alapos vizsgálatnak az utóbbi kristálykoponyát.


A megfigyelések a következő eredményekre vezettek :
- az eredeti kristály tömb amiből készült a koponya 5 kiló lehetett, hosszúsága 182 mm., szélessége, mely azonos a magassággal 130 mm.
- még elektronikus mikroszkóppal sem leltek meg rajta csiszolási nyomokat, azt a benyomást kelti, hogy úgy öntötték, ami technikailag jelen pillanatban lehetetlen.
- belsejében prizmák és lencsék vannak melyek a koponya mélyébe vezetik a fénysugarakat.
- bizonyos szögben vetített fényre a koponya szemüregeiben képek és színes foltok jelennek meg és 35 cm.-es diffúz holdudvar alakul ki körülötte.
- néha, mély harangkongáshoz hasonló hangot ad.
- az agyvelő helyén légüres lyuk található.
Senki nem tudja napjainkban megmagyarázni, hogyan készültek ezek a kristálykoponyák, ki készítette őket és milyen célból.

A másik furcsaság amiről ma beszélni fogunk egy térkép amit Isztambulban, az egykori szultáni palotában, a Topkapi Szerájban őrzőt kéziratok között találták. Pontosabban mondva egy valamikor kettévágott térképnek a 90x65 cm-es bal felére bukkantak, ami az Atlanti-óceánt, annak keleti és nyugati partját szegélyező földrészsávokat és szigeteket ábrázolja.
A térképet Piri Reis készítette 1513-ban, huszonegy évvel azután, hogy Kolumbusz hajói első ízben szelték át az Atlanti-óceánt.
A térképen jól kivehető Dél-Amerika körvonala, és ami megdöbbentő az Antarktisz jelenléte ! Az Antarktiszt csak 1820-ban fedezték fel, 307 évvel azután, hogy Piri Reis megrajzolta térképét, hogyan ábrázolhatta tehát a hatodik földrészt ? És minthogy az Antarktisz évezredek óta jég borítja, hogyan szerepelhet a térképen jégtakaró nélkül ?

Mivel magyarázható a következő bejegyzés a térképen : „ezen a vidéken semmiféle élet nem található. Minden puszta, és nagy kígyók vannak, emiatt a portugálok nem is szálltak itt partra, amely állítólag igen forró?”
A térképen ábrázolt terület – nyilvánvalóan Dél-Amerika – nyugati részén a hegyek az Andoknak tűnnek. Csakhogy a térkép készítésének idejétől számítva még hét év telet el, míg Magellán megtalálta az átjárót, és tizennégy addig amíg Pizzaro meglátta az Andok csúcsait. Hogyan tudhatott Piri Reis az Andok létezéséről ?
A térkép déli részén valami, ami a Falkland szigetekre hasonlít, csak 1592-ben lett felfedezve.
A térképen látható partot és a modern földgömb Antarktisz partjait összehasonlítva figyelemre méltó a hasonlóság, a térkép ezen a területen mintegy húsz mérföldnyi eltéréssel pontosnak mondható. A kialakuló föltevések szempontjából nagy jelentőségre tett szert a kis szigetcsoport a térkép alsó szélén. A szigeteken látható sötétebb színezés hegyvidékre utal. Egy brit-norvég-svéd közös felmérés 1949-ben ezen a területen egy tenger alatti hegyvonulatot mutatott ki. Csúcsai közül néhány a víztükör fölé emelkedne (tehát sziget lenne) ha nem volna ott jégtakaró. Mi ez ha nem annak a bizonyítéka, hogy Antarktiszt fölfedezték és föl is térképezték, méghozzá abban a korban, amikor nem borította jég?
A Piri Reis-féle térképet behálózó vonalakat (úgynevezett loxodromákat) „lefordította” földrajzi szélességi és hosszúsági körökre, a Institute of Technology egyik matematikusa. (Loxodromának nevezik a gömbmértanban azt a vonalat, amely a gömbfelület valamennyi délkörével azonos szöget zár be). Az Atlanti-óceánra rajzolt öt szélrozsa egyébként egy köríven helyezkedik el. A kör középpontja a térképen kívülre esik, körülbelül arra a helyre, ahol Kairót ábrázolná a térkép – ha eltartana odáig.
A kutatok megvizsgáltak számos más térképész munkáit is és még sok más rejtélyes addig figyelmet elkerülő dolgokra bukkantak Oronteus Finaeus térképén is félreismerhetetlenül az Antarktisz látható. Mindezekből azt a következtetést lehet levonni, hogy ezek az ősi kartográfiai ismeretek, amelyek Piri Reis, Oronteus Finaeus és a többiek térképén tükröződnek, csonka, töredékes formában maradtak fenn, túlélve azt a civilizációt, amely létrehozta őket, és csodával határos módon átvészelte a kultúra ókori tárházainak, például az alexandriai könyvtár pusztulását.